Mindennapjaim

Lógunk a levegőben

Jó régen voltam errefelé… Több oka volt, leginkább az időhiányra fogható…. meg a lustaságomra. Most viszont olyan dolgok történtek-történnek velünk, velem, hogy muszáj kiírnom magamból. Kezdődött ott a dolog, hogy valamikor október táján az osztály orvosai – egybevágóan a gyermeksebész társaság tagjaival mindenhol az országban – írtunk egy levelet a kórház vezetésének, melyben jeleztük, hogy november hónapban el fog fogyni a kötelező túlmunka keretünk, az önkéntes vállalást pedig ezidáig nem írtuk alá. Így a decemberi ügyeleti beosztás veszélybe kerülhet. Mi nem zárküztunk el a túlmunkától, csak azt kértük, hogy tárgyaljunk a túlmunka díjjazásáról és munkaidőnek történő elismeréséről – ami összhangban van a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásával és az Európai Bíróság itéletéve. Igaz, hogy ugyanakkor ellentmond a hatályos magyar munkaügyi törvényeknek…. Már ez is visszás kicsit. (-ben jegyzem meg, hogy a kötelező túlóra keret a kórházi számítások alapján is elfogyott, pedig az csak 8 órát ismer el egy 16 órás minősített ügyeletből. Tehát valójában már régen túlfutottunk.) A munkaügyi vezetés nem tudta, vagy nem akarta megérteni az álláspontunkat, ezért felkértük az orvosi kamar főtitkárát, kollektíven képviseljen bennünket a vezetéssel szemben. Tárgyalás, holtpont. Ezzel egyidőben zajlott az anesztes orvosok és asszisztensek munkaügyi pere a kórház ellen az elmaradt ügyeletí díjak miatt. Ez volt az az időpont, amikor a kórház vezetése – az egyre nehezebb gazdasági helyzetre hivatkozva – megelégelte a "mocorgásunkat". November 13-án közölték, hogy december 1-től a sebészeten és az aneszetziológián bevezetik a műszakos munkarendet. Mily véletlen: nem kell foglalkozni a túlmunka idejével, nem kell ügyeleti díjat fizetni, csak az alapbért, illetve bizonyos műszakpótlékot: 14-22 óra között 20%, 22-06 óra között 50% többlet. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaidőm felét normál időszakban, 25%-t a délutáni díjazás alá esően, a maradékot pedig éjszaka töltöm le, akkor ugyanannyi, a családtól távol töltött éjszaka esetén bruttó 90000 (nem tévedés!) forinttal keveseb a fizetésem, mintha ugyanezt ügyeleti rendszerben teljesítettem volna. És mielőtt valaki túlzott számokat kezdene kergetni: 13 év orvoslás, 6 év szakvizsga után az alap órabérem 1050 és 1100 forint között változik havonta, bruttóban. (A szám függ a havi munkanapok számától.) Egy takarítónő nem megy el 1000 forintos órabér alatt dolgozni, az autószerelő óradíja 3000 forintnál kezdődik, a háztartási gépszerelő kiszállási díja 5000 forint, akkor is, ha a szomszédból jön, ahol szintén kiszámlázta ezt az összeget. Félreértés ne essék, én nem az ő díjukat sokallom…. Miután az osztály létszáma kevés volt ehhez a feladathoz, a kórház vezetése úgy döntött, hogy december hónapban leállítja a sebészeten a tervezett műtéteket, pontosabban minimalizálja azok számát: a korábbi 25%-ra!!! Ne legyünk álszentek, az elmaradt műtétek miatt elmarad a paraszolvencia is, ami további kiesés a családi kassza részére. És akkor beszéljünk a családi vonzatáról: feleségem gyes – gyed? ezt soha nem tudom megjegeyezni! :-) – után most jött vissza dolgozni. Miután minél többet szerettünk volna együtt tölteni a karácsonyból, úgy terveztük, hogy mindketten 26-án ügyelünk 24 órában, amikor a kislányaink a nagyszűlőkkel lesznek. A jelenlegi műszakos beosztás szerint én 25-én reggel 8-tól este 8-ig leszek, ő a saját osztályán – nincs műszak! – 26-án reggel 8-tól 27-én reggel 8-ig, én pedig 26-án este 8-tól újra bent 27-én reggel 8-ig. Ha velünk szemben az esküre és a hivatástudatra hivatkozhatnak is, mire hivatkoznak a gyerekeinkkel szemben, akiknek szét van rombolva a karácsonya?!?! És mindezt csak azért, mert szerettünk volna jog szerinti díjazásban részesülni…. Kollektív bűnösség elve? Ezen már kicsit túlhaladott a történelem, azt hiszem.

Címkék:

Üdvözlünk a Egészségblogon! Belépés Regisztráció Tovább a Házipatikára!